2015. május 27., szerda

Klasszikus színterápia

Szinte már elcsépelt, de attól még ugyanúgy hat: szivárvány csíkok, semleges alapszín (hatalmasat váltottam: ezúttal szürke helyett barna!) és kész a lélekmelengető kardigán. Egyszerű takarófazon, mondhatnám, hogy pokróckardigán, de az azt a téves benyomást keltené, hogy durva a tapintása, erről azonban szó sincs, jó puha, bár a nyakánál azért szúr, de annyira szeretem, hogy ennyit elviselek tőle. Darabokból van, és igen, varrtam egy csomót, de én szeretem a kötött darabokat összevarrni (biztos valami baj van velem...) Így jobb a tartása és a vállamról nem akar mindenáron lecsúszni. Legközelebb viszont nem karcsúsítok ilyen hangsúlyosan, mert nem csak fölösleges, de kissé negatívan befolyásolja az esést is. Szóval nem tökéletes, de egyre jobb az elégedettségi szintem :)









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése